Tudománytörténet

Fodor Jenő (1888-1976)

35 éve (1976-ban) halt meg Fodor Jenő, hazánk egyik legkiválóbb bogárgyűjtője. Mivel bogarászati publikációi nincsenek és méltatást sem írtak róla zoológus kortársai, személye máig alig ismert az entomológusok körében. 1888-ban született, 1937 és 1970 között a budapesti Széher utcai Szent Ferenc kórházban dolgozott sebészként, ahol számos bravúrosnak számító műtétet hajtott végre. A Magyar Rovartani Társaság alapító tagja (1911), választmányi tagja, majd pénztárosa. 1961-ben megkapta a Frivaldszky-emlékplakett ezüst fokozatát. Szinte minden szabad idejét a gyűjtésnek szentelte, kedvenc módszere a rostálás volt, amellyel főként a talaj felszínén élő apróságokra tett szert. Sírja Máriabesnyőn van, ahol a vasútállomás közelében utcát is neveztek el róla. Fodor Jenő

hazánkban a legtöbb alkalommal Máriabesnyőn és környékén (Gödöllőn, Pécelen, Isaszegen) gyűjtött, de számos, általa gyűjtött bogár származik az ország más vidékeiről is, mint pl. a Budai-hegység (Kamara-erdő, Mátyás-hegy, Sas-hegy), a Pilis, Érd, Szigetszentmiklós, Simontornya, a Mátra, a Bükk, a Zempléni-hegység, a debreceni Nagy-erdő, Makó környéke. A Kárpát-medencében mai határainkon kívül Ukrajnában (a Máramarosi-havasokban), Romániában (főként a Bánság valamint a Keleti- és a Déli-Kárpátok térségében), a Balkánon pedig leginkább Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária területén és Görögországban gyűjtött. A Déli-Kárpátokban sokszor felkereste Brassó környékén a Csiga-hegyet, a Pogány- és a Keresztény-havast, a Czenk alját, a Bánságban Herkulesfürdő, Mehádia és Csernahévíz térségét, a Domogledet, míg Bulgáriában kedvenc helye volt a Rila hegység, de gyűjtött a Vihrenen és a Rodope hegységben is. Bosznia-Hercegovinában szinte mindig felkereste a Szarajevó közelében felvő Lukavicát valamint Pazaricot, Macedóniában a Sar planinát és Ohridot, Montenegróban a Durmitor hegységet, de a sort hosszan lehetne még folytatni. A felsorolt helyeken kívül járt még Albániában és Szibériában is. Néhány százezerre tehető az általa gyűjtött bogárpéldányok száma, melyek zöme halála után a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába került. Fodor Jenő bogáranyaga a külföldi kutatók körében is nagy megbecsülésnek örvend, főként azért ,mert igen sok nehezen gyűjthető és ritka faj példánya akad benne. Fodor Jenő nevét a bogarászat elismert hazai és külföldi szakamberei több bogár tudományos elnevezésében is megörökítették.

1. ábra. Fodor Jenő 1955-ben a Zempléni-hegységben múzeumi gyűjtőtársaival (középen).

2. ábra. ( a szövegben) Az alig 1 mm hosszú, vak és röpképtelen Anommatus fodori nevű humuszbogarat (Bothrideridae) Fodor Jenő Bosznia-Hercegovinában gyűjtötte, majd a tudomány számára Kaszab Zoltán írta le 1947-ben (Pál János festménye)

 írta: Szél Győző