#ÉvRovara2017     #MagyarRovartaniTársaság   
hír érkezett: 2016.11.17.

Mi legyen az év rovara 2017-ben? Szavazz!



A Magyar Rovartani Társaság idén hetedik alkalommal bocsátja szavazásra, immár a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen, melyik faj legyen az év rovara a következő évben. Idén is három jelölt közül lehet választani, ők a fecskefarkú lepke, az óriás-énekeskabóca és a nagy szarvasbogár. A szavazás december 6-án éjfélkor zárul.

Kattints a képre és szavazz!



                                                            

Merkl Ottó cikke az MTM blogján

A hónap műtárgya a Magyar Természettudományi Múzeumban


A tél bogara, fagyállóval a testében A hónap műtárgya – 2016. január A január holtszezon a rovargyűjtők életében. A legtöbb rovar pete, lárva vagy báb formájában várja a tavaszt, és bár akadnak fajok, amelyek kifejlett (imágó) állapotban telelnek, ezek is elrejtőznek a talajba vagy a korhadt fák mélyére. Él nálunk azonban egy bogárfaj, amelyet szinte kizárólag ekkor érdemes keresni.
Elolvasom

Bálint zsolt és Katona Gergely cikke a Lepkéskönyv blogon

Emich Gusztáv, a nemcsak kis lepkegyűjtő


Emich Gusztáv munkásságát és életét meg kell ismerjék lepkészeink. Mi sem ismertük, de kerestünk és találtunk. Így már sokat tudunk róla, és azok alapján is kijelenthetjük: Frivaldszky Imre mellett nem kevéssel járult hozzá ahhoz, hogy a lepkészetet ma magyarul is művelhetjük itt, ezen a Kárpátok által körbeölelt területen. Búvárlásaink eredményeként izgalmas és sokszínű, felelősségteljes élet bontakozott ki előttünk. Azt is kijelenthetjük: Emich Gusztáv nemcsak kis lepkegyűjtő volt, hanem annál sokkal, de sokkal több...

Elolvasom

Merkl Ottó cikke az MTM blogján

A lőtér fantomja Mire jók a természetrajzi gyűjtemények?


Fantomfajnak a rovarászok az olyan állatot nevezik, amelyre valaki valahol rábukkant az elfeledett múltban, de soha többé nem találkozott vele senki. A gyűjteményben lévő bizonyítópéldányt – ha létezik egyáltalán – kipusztult faj képviselőjének tekintik, vagy lelőhelyadatát megbízhatatlannak tartják, és törlik az ország faunajegyzékéből. Ám a fantomfajok néha feltámadnak.
Elolvasom

Tóth Mára cikke az MTM blogján

Orvos, tudós és művész: száz éve halt meg Brancsik Károly


Brancsik Károly (1842. március 13., Óbeszterce/Stará Bystrica – 1915. november 18., Trencsén/Trenčin) száz éve halt meg. Munkássága méltatlanul elhomályosult, pedig tudományos életműve példaértékű: nevezhetnénk „katalizátor” személyiségnek, aki alázattal és sikeresen fogta össze a szakma iránt érdeklődőket és terelte a természet változatosságának felfedezése irányába

Tovább olvasom a híreket

Tudod-e,

-hogy mitől bogár a bogár?
-hogy miért rokonok a méhek, hangyák, darazsak?
-hogy miben hasonlít a parányi molylepke a tarka szárnyú pillangóhoz?
-hogy sáskák, a szöcskék és a tücskök rokonok?
-hogy hogyan néz ki egy kabóca?
-hogy mi is az a tegzes, a fátyolka, a hangyaleső?
-hogy miért hívjuk őket rovaroknak?
-hogy hányféle rovar él hazánkban? Európában? A világon?
-hogy miért él olyan sokféle rovar?
-hogy miért jó, hogy ilyen sok rovarfaj él a Földön?
-hogy a hernyóból lepke lesz?
-hogy a hernyó növényt eszik, a lepke pedig csak nektárt szivogat?

-hogy a kártevő rovarok eredetileg nem a termesztett növényeken éltek?
-hogy a kártevő rovarok száma elenyészően kicsi a rovarok teljes fajszámához képest?
-hogy rovarokra szükég van a virágok beporzásához?
-hogy hogyan készíti a papírt a darázs?
-hogy a szentjánosbogár miért világít?

-hogy miért ciripel a tücsök?

-hogy rovarok nélkül halott lenne a táj, akárcsak madárfütty nélkül az erdő?

-hogy hogyan tudják átvészelni a rovarok a telet?

-hogy a rovarok is védelemre szorulnak?

-hogy Te is tehetsz a rovarok védelméért?


Ha jobban meg akarod ismerni a rovarok ezernyi titokkal teli világát, ha kiváncsi vagy, hogy mit csinálnak a rovarok erdőn-mezőn, ha szeretnéd, hogy a nyiló virágra mindig szállhasson tarka lepke, gyere el a MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG üléseire!